|
Témaindító hozzászólás
|
2013.12.11. 19:09 - |
Az Északi tengerpart Eastcoast északi részén található, s a Holdvirág-rét végéig tart.
Baljóslatú egy hely, mivel itt mindig sokkal sötétebb van, mint más területeken. A Holdat, ami este igen nagyban látható, folyton felhők takarják el, ezzel kizárva az összes fényforrást erről a helyről.
A part kavicsos és sima, semmi sem található benne. Itt-ott elvétve a part mentén vannak nagyobb sziklák, de ezt leszámítva semmi sincs itt.
A tenger általában nyugodt, ami még jobban fokozza az ember félelmeit. Néha-néha lehet egy-egy csobbanást hallani, amit általában delfineknek vagy halaknak szoktak elkönyvelni a tudatlanok, akik nem idevalósiak. Mindenki tudja, hogy erre felé semmilyen békés lény nem él, csak a sellők és szirének.
Ahogy egy-egy felhő elhalad a Hold előtt, ezzel rövid időre fényt bocsátjva erre a helyre, a sziklákon látni lehet néhány gyönyörű szép hableányt, aki minden férfi fejét egy pillanat alatt elcsavarja. Amint újabb felhő takarja be a Holdat, a hableány eltűnik a szem elől, majd felzendül a tenger felől a csillingelő hangja, ami magához hívja a férfit. A férfiak egy másodperc késlekedés nélkül elindulnak a hang után. Ahogy belemerülnek a vízbe, ahonnét már nincs visszaút, eszmélnek csak fel a bűbájból és jönnek rá, hogy nem gyönyörű hableányokat láttak, hanem ronda sellőket, vagy sziréneket. Ekkor azonban már késő.
Az a hír játja, hogy kalózók szoktak erre felé járni, de még senki se látott egyet sem. Az összes kalóz, aki megpróbált itt partra jutni, meghalt a szirének és sellők által. Valószínűleg emiatt nem találkozott még senki velük. Ez a tény megmagyarázná, hogy miért vannak itt ezek a gonosz teremtmények, elvégre mások nem szoktak idejönni, főleg a férfiak, ugyanis félnek tőlük. Mindenki tudja, hogy micsodák a sellők és szirének, ezért nagy ívben el is kerülik ezt a helyet.
A háborúhoz készségesen csatlakoztak a sellők és szirének. Habár nekik nem sok dolguk volt, mivel ezt a helyet alapból mindenki elkerüli, az ellenség mégis megtalálta a módját, hogy hasznukat vegye. Egy-egy csapatot közülük a folyókba csempésztek, és mivel senki sem tudott erről, könnyűszerrel sikerült sokakat megölniük. Mikor erre rájöttek a jók, erős és bosszúszomjas nőket küldtek, hogy megöljék a gonosz teremtményeket. Ezek a nők nagyon kitartóak voltak, és addig nem nyugodtak, amíg mindet le nem gyilkolták. Tervüket véghez is vitték, és minden sellőt és szirént kiírtottak a folyókból. A tenger azonban túl nagy volt ahhoz, hogy ugyanezt megcsinálhassák, ezért azt békén is hagyták,de mindig figyelték, hogy nem került-e újabb gonosz lény a folyóikba. Azonban amióta eltűnt a főellenség a jók vezérrével együtt, több sellő és szirén nem jutott be a folyókba. |
[1-1]
Az Északi tengerpart Eastcoast északi részén található, s a Holdvirág-rét végéig tart.
Baljóslatú egy hely, mivel itt mindig sokkal sötétebb van, mint más területeken. A Holdat, ami este igen nagyban látható, folyton felhők takarják el, ezzel kizárva az összes fényforrást erről a helyről.
A part kavicsos és sima, semmi sem található benne. Itt-ott elvétve a part mentén vannak nagyobb sziklák, de ezt leszámítva semmi sincs itt.
A tenger általában nyugodt, ami még jobban fokozza az ember félelmeit. Néha-néha lehet egy-egy csobbanást hallani, amit általában delfineknek vagy halaknak szoktak elkönyvelni a tudatlanok, akik nem idevalósiak. Mindenki tudja, hogy erre felé semmilyen békés lény nem él, csak a sellők és szirének.
Ahogy egy-egy felhő elhalad a Hold előtt, ezzel rövid időre fényt bocsátjva erre a helyre, a sziklákon látni lehet néhány gyönyörű szép hableányt, aki minden férfi fejét egy pillanat alatt elcsavarja. Amint újabb felhő takarja be a Holdat, a hableány eltűnik a szem elől, majd felzendül a tenger felől a csillingelő hangja, ami magához hívja a férfit. A férfiak egy másodperc késlekedés nélkül elindulnak a hang után. Ahogy belemerülnek a vízbe, ahonnét már nincs visszaút, eszmélnek csak fel a bűbájból és jönnek rá, hogy nem gyönyörű hableányokat láttak, hanem ronda sellőket, vagy sziréneket. Ekkor azonban már késő.
Az a hír játja, hogy kalózók szoktak erre felé járni, de még senki se látott egyet sem. Az összes kalóz, aki megpróbált itt partra jutni, meghalt a szirének és sellők által. Valószínűleg emiatt nem találkozott még senki velük. Ez a tény megmagyarázná, hogy miért vannak itt ezek a gonosz teremtmények, elvégre mások nem szoktak idejönni, főleg a férfiak, ugyanis félnek tőlük. Mindenki tudja, hogy micsodák a sellők és szirének, ezért nagy ívben el is kerülik ezt a helyet.
A háborúhoz készségesen csatlakoztak a sellők és szirének. Habár nekik nem sok dolguk volt, mivel ezt a helyet alapból mindenki elkerüli, az ellenség mégis megtalálta a módját, hogy hasznukat vegye. Egy-egy csapatot közülük a folyókba csempésztek, és mivel senki sem tudott erről, könnyűszerrel sikerült sokakat megölniük. Mikor erre rájöttek a jók, erős és bosszúszomjas nőket küldtek, hogy megöljék a gonosz teremtményeket. Ezek a nők nagyon kitartóak voltak, és addig nem nyugodtak, amíg mindet le nem gyilkolták. Tervüket véghez is vitték, és minden sellőt és szirént kiírtottak a folyókból. A tenger azonban túl nagy volt ahhoz, hogy ugyanezt megcsinálhassák, ezért azt békén is hagyták,de mindig figyelték, hogy nem került-e újabb gonosz lény a folyóikba. Azonban amióta eltűnt a főellenség a jók vezérrével együtt, több sellő és szirén nem jutott be a folyókba. |
[1-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
